● A mentális egészség és a pszicho-szomatikus fejlődés

A serdülők énképének hazai referencia-értékei

A Tennessee-féle énképskála hazai referencia-sorozatait a 11-18 évesek korcsoportjaira határoztuk meg (Karkus és mtsai 2007). A serdülők teljes énképében nem mutatható ki jelentős nemi dimorfizmus, mindkét nem esetében igaz, hogy a teljes énkép pubertásban negatívabbá válik, majd a posztpubertásban pozitív irányba változik. A teljes énképbeli nemi dimorfizmus hiánya magyarázható: (1) a fiúk testképe és individuális énképe a leányok önértékelési szintjét a vizsgált 11-18 éves korintervallumban meghaladja, (2) ezzel szemben viszont a leányok morális és szociális énképe lényegesen jobb, mint a fiúké. A családi énkép mindkét nemben 11-14 éves kor között negatív hatást fejt ki a teljes énképre.

 

A serdülők emocionális fejlődésének és szubjektív egészségi állapotának hazai referencia-értékei

A leányok megküzdési stratégiái között gyakrabban szerepel a támaszkeresés, mint az azonos korú fiúk esetében, amely stratégia alkalmazásának gyakorisága mindkét nemben jelentősen fokozódik az életkor előrehaladtával. A prepubertáskorú fiúk és leányok önkritikája azonos mértékű. A fiúk önkritikája erről a prepubertáskori szintről nem mozdul el lényegesen, míg a leányok egyre gyakrabban kritizálják saját magukat 12 éves kortól az életkoruk előrehaladtával.

A gyermekek jelentős része egészségi állapotát jónak, illetve kiválónak minősítette. A leányok gyakrabban panaszkodnak pszicho-szomatikus tünetekre, mint a fiúk, ráadásul a leányok körében a panaszok gyakorisága az életkor előrehaladtával még fokozódik is 10 és 18 éves kor között (Kern és mtsai 2006).