A nemi érés kezdetének első látható jele a leányoknál az emlők (B2, bimbózó mell: emlőbimbó udvarának megnagyobbodása), a fiúknál pedig a herék megnagyobbodása (G2). Ennek a két jellegeknek az első puberális fejlettségi stádiumai (B2, G2) kialakulását nagyon szorosan követi a szeméremszőrzet megjelenése is (PH2), amelynek teljes kifejlődése viszont mind az emlők, mind pedig a genitáliák fejlődésénél rövidebb időt vesz igénybe. Az azonos korú leányok és fiúk nemi fejlettségét összehasonlítva megállapítható, hogy a leányok általában érettebbek, mint a fiúk. A puberális fokozatok teljes kifejlődéséhez szükséges időtartamban viszont nincs jelentős nemi különbség. A menarche a mellek és a szeméremszőrzet 4. (B4, PH4) fejlettségi stádiuma idején következik be, míg a spermarche a G4 és G5, ill. a PH3 és PH4 stádiumok között következik be.

Az egyes nemi jellegek (G: külső genitáliák, B: emlők, PH: szeméremszőrzet, AH: hónaljszőrzet), ill. a spermarche/menarche bekövetkeztének kormediánjai és 95%-os konfidencia intervallumai (év) a következőkben foglalhatók össze:

Az első Országos Növekedésvizsgálat során csak a menarche-, ill. spermarche bekövetkeztére vonatkozóan történt adatgyűjtés, így a nemi jellegek puberális fejlődési stádiumainak kialakulásához szükséges mediánkorokban az elmúlt húsz év során bekövetkezett szekuláris változások nem elemezhetők. Az első és a második országos vizsgálat adatgyűjtéséből becsült menarche-, ill. spermarchekor mediánértékeket összehasonlítva megállapítható, hogy a menarchekor lényegesen nem változott (1980-1983; kormedián: 12,83 év, 95% konfid. int.: 12,76-12,91 év), míg az első magömlés bekövetkeztének mediánkora korábbra tolódott (1980-1983; kormedián: 14,13 év, 95% konfid. int.: 13,93-14,38 év; Bodzsár és Zsakai 2007, 2008a, b).

A testforma szekuláris változásaiban Európa nyugati és keleti régiói között mutatkozó különbséggel ellentétben a nemi érés szekuláris változása esetében megfigyelhető az elmúlt évtizedekben a nemi érés korábbi életkorokra való tolódása pozitív szekuláris trendjének lassulása, illetve megtorpanása mind a nyugat-, mind pedig a kelet-európai országok népességeiben, amely tendencia hazánkban is igazolódott (Vercauteren és Susanne 1985, Susanne és Bodzsár 1998, Cole 2000, Bodzsár és Zsákai 2007, 2008a, b).