Vizsgálatunk interdiszciplinális jellegű, az antropometriai vizsgálati adatokon kívül demográfiai módszerekkel kombinált adatgyűjtést is végeztünk. A család ill. a vizsgált személy szocio-ökonómiai jellemzőinek, életmódjának, szabadidős tevékenységének, táplálkozási szokásainak felmérésére ankét módszert alkalmaztunk.

Az antropometriai vizsgálatokat általában tornateremben végeztük. A testméreteket (Bodzsár és Zsákai 2004) a Martin-féle technikát (Martin és Saller 1957) követve és az IBP/HA ajánlásait (Tanner és mtsai 1969) figyelembe véve, nemzetközileg standardizált eszközökkel vizsgáltuk. Az egyedi abszolút hosszúsági testméretekből a törzs és a végtag-szegmensek hosszúsági testméreteit becsültünk.

A szexuális fejlettség vizsgálata az antropometriai vizsgálattól elkülönítetten történt, a vizsgálatot mindig ugyanaz a személy (a témavezető) végezte. A szexuális érettségi státuszt a menarche, ill. a spermarche megléte vagy hiánya, valamint a másodlagos jellegek fejlettségi állapota alapján becsültük. A menarchéra, ill. spermarchéra vonatkozó adatokat „status quo" módszerrel gyűjtöttük (Wilson és Sutherland 1950, Weber 1969). A másodlagos nemi jellegek, a leányoknál az emlő, a hónalj- és a szeméremszőrzet, a fiúknál pedig a külső genitáliák, a szemérem-, a hónalj-, az arc- és a testszőrzet fejlettségi szintjét Tanner (1962), ill. Zeller (1964) módszerével állapítottuk meg. Az antropometriai és szexuális jellegekre vonatkozó adatokat az „Antropometria" adatlapon (2. ábra) rögzítettük.