EMBERTANI TANSZÉK
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Nagyon hátrányos helyzetű kistérségű települések gyermekeinek auxológiai vizsgálata - Auxológiai adatok a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programhoz
A kutatás az OTKA (K 76849) támogatásával valósulhatott meg
   
Vizsgálat vezetője  
Dr. Bodzsár Éva tszv. egyetemi tanár
ELTE Embertani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmámy P. s. 1/c.
Tel.: (06-1) 381-2161, Fax: (06-1) 381-2162, E-mail: bodzsar@elte.hu
 
A vizsgálatról röviden

A 2008-2013 között végzett kutatásunk, amelyben a munkatervnek megfelelően a nagyon hátrányos helyzetű kistérségű településeken élő 3-18 éves gyermekek 3128 fős mintájának komplex humánbiológiai vizsgálatát végeztük el - alapvető célkitűzései voltak, hogy

  1. elemezzük vajon a nagyon hátrányos helyzetű kistérségű településeken élő gyermekek testi fejlettsége, tápláltsági állapota mutat-e lényeges eltérést a Johan Béla Népegészségügyi Program keretén belül 2003 és 2006 között 3-18 éves gyermekek körében végzett országos növekedési vizsgálata alapján a testfejlettségi és tápláltsági állapotra kidolgozott hazai referencia-értékektől (Bodzsár és Zsákai 2012);
  2. számba vegyük a nagyon hátrányos helyzetű kistérségű települések társadalmi-gazdasági hatásrendszerének néhány olyan szerkezeti mutatóját, amelyek a gyermekek testfejlődésére retardáló hatást gyakorolnak, azaz megnevezzük a vizsgált kistérségekben az egészséges fejlődést gátló legfontosabb egészségkockázati tényezőket.

A vizsgált személyek testfejlettségét abszolút és relatív testméreteik, tápláltsági állapotuk, testösszetevő komponenseik, morfológiai testalkatuk, illetve szexuális érésük mutatói segítségével elemeztük; életmódjukra: táplálkozási szokásaikra és habituális fizikai aktivitásukra, illetve pszicho-szomatikus stabilitásukra és szubjektív egészségi állapotukra vonatkozóan kérdőíves formában gyűjtöttünk adatokat.

A hátrányos helyzetű kistérségekben élő 3-18 éves gyermekek testszerkezetének, egészségi állapotának és az ezekre feltételezetten befolyással bíró életmódbeli és mikro-környezeti tényezők vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy

  1. a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott kistérségek gyermekeinek testfejlettsége elmaradt a hazai referencia-értékektől mind a két nemben, az elmaradás mértéke pre- és posztpubertáskorban volt mindkét nem esetében a legkifejezettebb.
  2. A testfejlettségbeli elmaradásnak e speciális életkori mintázata (a retardáció egy-egy életkori intervallumban nagyobb mértékben jelenik meg a vizsgált csoportban) felvetette annak a lehetőségét, hogy esetleg a nemi érésben, és ahhoz kapcsolódóan a növekedési mintázatban is eltérés lehet a vizsgált kontroll mintához viszonyítva. Vizsgálatunk eredményei alapján igazolódott, hogy a nemi érés eseményeinek, stádiumainak sorrendisége, illetve a nemi érés időtartama nagyon hasonló volt a hazai referencia-értékekhez a hátrányos helyzetű kistérségek gyermekei körében. Azonban a nemi érés eseményeinek, stádiumainak időzítettségében már különbség adódott a nagyon hátrányos helyzetű kistérségek gyermekeinek értékei és az országos referencia-sorozatok között: néhány hónapos késéssel alakultak ki a nemi érés stádiumai, jelent meg a menarche és a spermarche a hátrányos helyzetű kistérségek gyermekeinél, mint a hazai referenciák.
  3. Továbbá megállapítást nyert, hogy a nagyon hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyermekek körében nagyobb gyakorisággal fordult elő nem normál (alultáplált, túlsúlyos, ill. kövér) tápláltsági állapotú, mint a Második Országos Növekedésvizsgálat (2003-2006) során szerkesztett hazai referencia-értékek alapján ez a magyar gyermekek körében általában előfordult.
  4. A nagyon hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyermekek testfejlettségbeli retardációja tükröződött egészségi állapotukban is, ugyanis egészségi állapotukat átlagosan rosszabbnak ítélték meg, illetve gyakrabban éltek át pszicho-szomatikus panaszokat, mint az országos reprezentatív mintában részvett kortársaik.
  5. Vizsgálati eredményeink alapján megállapítást nyert az is, hogy a nagyon hátrányos helyzetű kistérségekben - tehát azokban a kistérségekben, amelyek makro-környezeti mutatóikban lényegesen elmaradnak az országos átlagtól - nevelkedő gyermekek körében lényegesen nagyobb az esélye annak, hogy mikro-környezetük tényezői is lényegesen elmaradnak az országos átlagtól, azaz nagyobb a valószínűsége körükben annak, hogy a gyermekek rosszabb szocio-ökonómiai státuszú családokban nőnek fel.
  6. A mikro-környezet tényezői közül a gyermekek testi fejlődésével legszorosabb kapcsolatot mutatott a szülők iskolai végzettsége és foglalkozása, valamint a testvérek száma a családban. A család szocio-ökonómiai státuszának e tényezői természetesen közvetve - elsődlegesen a táplálkozás és fizikai aktivitás tényezőin keresztül - fejtik ki hatásukat a gyermekek növekedési és érési folyamataira. Mindezek alapján feltételezhető volt, hogy a gyermekek életmódjának: fizikai aktivitásának és táplálkozási szokásaiknak is jelentős hatása lehet abban, hogy a vizsgált hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyermekek testfejlettsége elmaradt a hazai referencia-értékektől, illetve, hogy tápláltsági állapotuk rosszabb volt, mint a kontroll mintában szereplő kortársaiké. Bár összességében a nagyon hátrányos helyzetű kistérségek gyermekeinek habituális fizikai aktivitása eltért (táplálkozási szokásaik, tápanyag- és energiabeviteli mutatóik nem tértek el) az országos vizsgálat mintájában szereplő kortársaikétól, azonban a vizsgált gyermekek testfejlettségi állapota alapján képzett alcsoportjaiban az életmód tényezőinek összehasonlításakor ez a feltételezésünk nem igazolódott, az átlagostól lényegesen rosszabb testfejlettségű gyermekek gyakorisága sem a táplálkozási szokásokkal, sem a fizikai aktivitás tényezőivel nem mutatott a nagyon hátrányos helyzetű kistérségekben szoros kapcsolatot. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása további vizsgálatokat igényel, például annak vizsgálatát, hogy vajon a nagyon hátrányos helyzetű kistérségekben felnövekvő gyermekek pszicho-szociális fejlődése, e fejlődésük feltételei mennyiben térnek el a hazai átlagos értékektől, illetve ha eltérnek, eltéréseik mennyiben mutatnak párhuzamot testfejlettségbeli elmaradásukkal.
  7. A hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyermekeknek a hazai referencia-értékekhez viszonyított rosszabb testi fejlettsége, rosszabb tápláltsági állapota, késleltetett nemi érése, rosszabb pszicho-szomatikus stabilitása és szubjektív egészségi állapota is felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlesztésre szoruló hazai kistérségekben még mindig nagyon magas a makro- és mikro-környezet tényezői által együttesen kialakított általános egészségi állapotot, egészségmagatartást veszélyeztető kockázati tényezők szintje, és emiatt a kistérségek valóban komplex szocio-ökonómiai fejlesztésre szorulnak.

 
Vizsgálat eredményeiből készült magyar- és angolnyelvű tanulmányok
(a már megjelent tanulmányok pdf formátumban letölthetők):

Zsákai, A., Tausz, K., Ágota, A., Bodzsár, É. (2009) A gyermekek testszerkezete és szocio-demográfiai státusza közötti kapcsolat hazai jellemzői. Anthropologiai Közlemények, 50: 61-73. (letöltés)

Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Tausz, K. (2012) The body structure and the health status of children living in the disadvantaged micro-regions of Hungary. Anthropologiai Közlemények, 53: 79-90. (letöltés)

Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Tausz, K. (2013) Hátrányos helyzetű kistérségek gyermekei nemi érésének mintázata. Anthropologiai Közlemények, 54: 3-11. (letöltés)

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2013) Recent trends in childhood obesity and overweight recently in the transition countries of Eastern and Central Europe. Annals of Human Biology, közlésre elfogadva, megjelentetés alatt.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2013) Sexual maturation pattern in the mirror of socioeconomic background. Journal of Biosocial Science, kézirat elbírálás alatt. IF: 0,95.

Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2013) The relationship between body structure and the socio-economic status in Hungarian children and adolescents. Collegium Antropologicum, 36(4): közlésre elfogadva, megjelentetés alatt.



 




 

 

 

 

 

 

 

                      

ELTE TTK Embertani Tanszék
Pázmány Péter sétány 1/c. (4. emelet), 1117 Budapest, Web: http://antropologia.elte.hu/~anthrop
Tel.: (36-1) 381-2161, (36-1) 411 6500 (8061), Fax: (36-1) 381-2162