A magyarországi növekedésvizsgálatok nagy múltra tekintenek vissza, már a 19. század végén elkezdődtek az ilyen irányú kutatások, de e vizsgálatok reprezentativitásukat tekintve regionálisak voltak. Igen jelentős vizsgálati eredményekkel rendelkezünk az ország különböző régiójában élők biológiai állapotáról az 1960-as és a 1980-as évekből (Bodzsár 2000). Az első országos reprezentatív növekedésvizsgálat Eiben Ottó nevéhez fűződik, aki a vizsgálatot munkatársaival 1983-1986 között végezte (Eiben és mtsai 1991): 18 testméretet vett fel és adatokat gyűjtött a menarche és az az oigarche bekövetkezésére, valamint a család szocio-demográfiai hátterét meghatározó néhány mutatóra vonatkozóan. E vizsgálat óta hazánkban igen jelentős társadalmi és gazdasági változások zajlottak, hatásuk részben kedvező, részben kedvezőtlen volt. A gazdasági mutatókban a társadalmi rétegek közötti és a regionális különbségek jelentősen nőttek. E változások a gyermek növekedési és érési mintázatára kifejtett hatásának kellő elemzése szükségessé tette, hogy ne csupán megismételjük az I. Országos Reprezentatív Növekedésvizsgálat protokollját, hanem a kibővített antropometriai programon (40 testméret felvételén) túl a növekedésre és érésre közvetlenül, vagy közvetve ható tényezőket: táplálkozás mennyiségi és minőségi jellemzőit, a fizikai aktivitást, a gyermek mikro- és makro környezetének mutatóit is vizsgáljuk.

Ma Magyarországon a gyermekek szocializációs folyamata számos kívánni valót hagy maga után, különösen, ami az egészségmagatartás és az egészség értékként való elfogadását jelenti. Magas a szenvedélybetegek aránya, az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány miatt jelentősen megnőtt a túlsúlyos és kövér emberek száma. Az elhízás igen súlyos kockázati tényezőt jelentő krónikus betegség, amelyhez a pszicho-szociális következményeken (önértékelés és szociális ügyesség hiánya) kívül igen nagyszámú betegség társul. Az ismételt (sajnos csak az ország néhány településére vonatkozó) humánbiológiai kutatások azt mutatják, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben a fiatalok nagyobb mértékű tömeggyarapodása a zsírszövet arányának növekedésével jár együtt. E vizsgálatok azt is jelezték, hogy gyermekeink fizikai állapota (erő- és állóképessége) sem megfelelő. A mozgásszegény életmód mellett a testösszetétel szabályozásában a táplálkozásnak van nagy jelentősége. A gyermekek táplálkozásának mennyiségi és minőségi mutatóira igen kevés és nem reprezentatív adattal rendelkezünk. Ezért is tartjuk fontosnak a táplálkozás és a testösszetétel kapcsolatának minél sokoldalúbb feltárását. A szociális átrétegződés és a leszakadás következtében az ellenkező póluson a kóros soványság prevalenciájának fokozódása is prognosztizálható, előfordulási gyakoriságának valós becslésére ez idáig még nem végeztek adekvát vizsgálatokat.